A szódavíz több lehet, mint nemzeti érték

Hungarikum-e a szóda? Ódor Károly szikvízkészítő úgy tudja igen, szerinte már két éve annak minősül. Meséli, a Medgyessy-kormány idején, miként az osztrákoknál, idehaza is meg akarták szüntetni a szifonfejes kiszerelést, mert az nem felelt meg az uniós szabványnak. De mivel a szóda magyar találmány és Magyarországon 1600 család él szikvízkészítésből, ráadásul üzenetet kaptak a minisztériumból, hogy ők is szeretik a fröccsöt, így a szakmában dolgozókat mégsem ítélték a jövőben csak szénsavas ivóvíz palackozására.

Győrben öt család foglalkozik az ivóvíz szén-dioxiddal dúsításával, maga Ódor Károly több mint 20 éve űzi ezt az általában apáról fiúra szálló mesterséget. A szódásoknak a téli időszakban nehezen megy a bolt, ilyenkor a nyári forgalom egyharmada jelentkezik csupán. De a fogyasztás nyáron is időjárásfüggő, leggyorsabban 25 fok felett cserélődnek a ballonok a háztartásokban.

Ódor Károly szikvízkészítő

A szakmára a 90-es években majdnem végzetes csapást mért a szénsavas ásványvizek térhódítása. A mostani helyzet a győri szikvízkészítő szerint már némileg javult, úgy látja, újra kezd becsülete lenni a szódának. Egyre többen térnek vissza a PET palackos vizektől a magyar kultuszitalhoz.

A szódával nem érdemes zsiványkodni, mert a vevők rögtön elmaradnak. Ha kevés széndioxidot tesznek bele, gyenge lesz. A szakember igyekszik mindenkit lebeszélni a ballonról, mert azt nyáron nem lehet hűteni, és a meleg miatt gyenge szóda jön csak belőle.

A kisiparos három éve nem változtatott az árakon, az áfa emelése után is ugyanannyiért, 50 forintért adja a szódát a viszonteladóknak. A lakosságnak némileg drágában, 60 forintért kínálja a szikvizet. Ódor Károly szereti a szódát, de rögtön hozzáteszi, a bort is. Miként a többiek is a szakmában.

Hungarikum-e a szóda? - tettük fel újra a kérdést, ezúttal már Birinyi Józsefnek, a Hungarikum Szövetség elnökének, a 2009 tavaszán létrejött parlamenti munkacsoport vezetőjének. Az általuk elkészített hungarikum törvénytervezetről a tervek szerint március végén dönt majd a parlament:

- Hivatalosan semmi sem tekinthető még hungarikumnak. Jelenleg közfelkiáltásos hungarikumok léteznek, ide sorolandók mindazok az idehaza és külföldön kiemelt magyar értékek, amelyeket a magyarsággal azonosítanak, mint például a herendi porcelánt, a Pető- módszert, Puskás Öcsit, a Pick téliszalámit, a Rajkó zenekart, a Balatont, és még hosszasan lehetne folytatni a sort. Hivatalosan azonban egyik sem hungarikum. Ha definíciót kellene felállítani, akkor azt mondjuk, hungarikumnak azok a termékek minősülnek, amelyeket magunkkal azonosítva elfogadunk, külföldön vagy annak bizonyos részein a magyarsággal azonosítanak és 21. századi funkcióval, aktualitással bírnak.

Az, hogy mi számít hungarikumnak, egy piramisszerű értékelési rendszerben dőlne el. A piramis legalsó részét a helyi értékek alá besorolt egyedi produktumok képeznék, e fölött állnának a regionális tájegységek kincsei, majd legfelül azok a bizonyos nemzeti értékek.

Birinyi József szerint Jedlik Ányosból kiindulva elvileg a szóda is lehet hungarikum, ugyan a győri fizikus előtt hasonló dolgot egy angol tudós már szabadalmaztatott, de a szódára vonatkozó gépezetet, a szifont és azok előállítási módját Jedlik Ányos találta fel. Ilyen értelemben magyar találmány, arról nem is beszélve, hogy a spriccernek hívott új italt Vörösmarty nevezte el fröccsnek.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az elmúlt 20 évben az átlag ásványvízfogyasztás a hússzorosára nőtt, ennek következtében visszaszorult hazánkban a szódavíz utáni kereslet. A szódások szakmai szövetsége most erősen dolgozik azon, hogyan lehet pontosan 21. századi funkciót teremteni a magyar kultuszital esetében. Mert ha senki sem iszik szódát és nem lesznek szódások, onnantól kezdve Jedlik Ányos újítása a nemzeti értéktár része lesz ugyan, de nem lehet hungarikum.