A Győri Dózsa a létéért küzd

Győr patinás, nagy múltú sportegyesülete, a Győri Dózsa fennállásának egyik legnehezebb időszakát éli. Az elnökség tavaly áprilisban két új ügyvezető elnököt választott, ám a cégbíróság hiánypótlásra kötelezte az egyesületet, amit nem sikerült teljesíteni, így továbbra is a korábbi elnök, Horváth Zsolt viszi az ügyeket. Igaz, a két megválasztott ügyvezetővel közösen, miközben az egykor szebb napokat látott klub további finanszírozása, életben tartása óriási akadályokba ütközik.

A Győri Dózsa nehézségei nem új keletűek. Már 2005. decemberében, a legendás Sillai László ügyvezető elnöksége alatt megfogalmazódott, hogy a klub a végóráit éli, az értékek megtartása, a klub működő képességének fenntartása a végső határához érkezett, miközben az életben maradás lehetősége mindössze karnyújtásnyira volt tőle. Ez a Bercsényi ligeti létesítmények vagyonkezelői jogának megszerzése volt.

A Győri Dózsa ezt a jogot 2007 végén határozatlan időre megkapta, így megmenekült. (Kevesen tudják, hogy az egyesület azon kevés klubok közé tartozik, ahol az elmúlt 22 évben lezajlott változások után megmaradt a „több szakosztályos” egyesületi modell.) Nagy tervek születtek és hatalmas lelkesedéssel beindult a klub fejlesztése. A következő évben úgy látszott, az egyesület saját bevételeire támaszkodva, biztonságosan, hosszú távon tudja biztosítani a sportoláshoz szükséges feltételeket.

A gazdasági nehézségek és az egyéb körülmények azonban közbeszóltak. A hogyan és merre tovább kérdése már a 2010. januári közgyűlésen is szóba került. Mi legyen a fejlesztésekkel? A nehéz gazdasági, társadalmi helyzet és a város nem éppen támogató „hozzáállása” ugyanis kételyeket ébresztett, bizonytalanságokat okozott. Horváth Zsolt elnök akkor még optimista volt. Négy fejlesztési pólusról beszélt: az uszodáról korszerű búvár-merülő medencével, a szálláshely bővítéséről, az energia kiváltásáról alternatív energiákkal, és a gyermek kalandparkról, együtt a nyári gyermektáborral. Azután 2010-ben hidegzuhanyként jött, hogy a város egy fillér támogatást sem adott az egyesületnek, a kapcsolat elmérgesedett.

Valóságos küzdelem alakult ki, Horváth Zsolt ötéves elnöki mandátuma lejártával leköszönt, hogy személye ne akadályozza a város és a klub közötti megegyezést. A közgyűlés két edzőnek adott bizalmat 2011 tavaszán: Farkas Roland (atlétika) és Vígh Zsolt (női labdarúgás) társelnökként vette át a vezetést, bízva abban, hogy miután ők sportot szeretnének, nem hiábavaló személyes küzdelmeket, a város is másképp áll majd az egyesülethez. Sajnálatos módon, a kapott ígéretek ellenére a klub mintha továbbra is szálka lenne a városvezetés szemében. A városnak végül is nem a klub kell, hanem a terület és a létesítmények, ennek érdekében egyfolytában nyomás alatt tartja.

Horváth Zsolt

Mindezt méltánytalannak tartja Vígh Zsolt, aki hét éve vezeti a női labdarúgó szakosztályt, nem kis sikerrel. A csapat feljutott az első osztályba, mindig az első öt között szerepelt, volt első, második és harmadik is. Több olyan favorit csapatot utasított többször maga mögé, amely jóval jobb körülmények között működik. Az idei bajnokságban az első szakasz befejeztével az ötödik helyen áll.

Most azonban teljes a bizonytalanság, a lányok eligazolnak. A szóbeszéd szerint Ménfőcsanakon akarnak létrehozni női csapatot. Ha ez igaz, Vígh Zsolt nem érti, miért erőltetik a csanaki csapat létrehozását? Szép szavakat, ígéreteket ugyan kapott Borkai Zsolttól és Bolla Pétertől is, mást azonban nem. Hogy elindulhatnak-e tavasszal a bajnokság második szakaszában, az szinte a csodán múlik – kesereg az edző, aki pénzét, idejét nem kímélve küzdött a csapat életben tartásáért.

A focista lányokon kívül remekül szerepeltek az atléták is. Farkas Roland vezetőedző szerint az utóbbi évek legjobb eredményeit érték el 2011-ben. Babos Rita azonban székesfehérvári színekben indul, így nem a Dózsához kerülnek az eredményei, pedig edzőként itt dolgozik a klubnál, és a legeredményesebb dózsás válogatott atléták (Zajovics Nóra, Kószás Kriszta, Szabó Krisztina) is az ő tanítványai. Eredményei nagyon hiányoznak a szakosztálynak.

Reizinger Fanni

Felnőtt bajnok lett tavaly maratoni futásban Földingné Nagy Judit. Zajovics Nóra és Kószás Kriszta részt vett az ifjúsági világbajnokságon. Nóra megfutotta az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál szintjét is, sajnos, sérülés miatt nem tudott részt venni a versenyen. Válogatott lett még Reizinger Fanni, Steierlein Dzsenifer és Sorok Klaudia is, aki diákolimpiai országos csúcsot futott 60 m-en. Ők korosztályukban természetesen egyéni számban országos bajnokok is. Hozzájuk csatlakozik még Lendvai András, aki három bajnoki címet is magáénak tudhat.

Farkas Roland büszke arra, hogy az ifjú atléták nemcsak síkfutó számokban, hanem gátfutásban, ugrásokban, dobásokban és összetettben is szereztek érmet az országos bajnokságokon, ami jelzi, hogy a szakosztályban meg tudták valósítani a sokoldalú képzést. Mindenkinek azt a versenyszámát tudták erősíteni, amelyben a legeredményesebb lehet. Köszönhető mindez az utánpótlással foglalkozó, szakmailag felkészült edzőknek.

A közel száz atléta hét edző vezetésével készül. A kérdés, hogy meddig? Horváth Zsolt elnök szerint a jövőkép nagyon gyászos. Egyszerűen érthetetlen, hogy Borkai Zsolt polgármesterként, a MOB elnökeként, volt sportolóként, olimpikonként ne álljon ki a Győri Dózsa mellett! Különösen annak fényében, hogy az újvárosi sporttelep lehet az otthona a Győr által rendezésre megcélzott 2017. évi Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak. Miért cél az, hogy egy ingatlanért folyó jogviszályt kiterjesszenek egy egész egyesületre, több száz sportolót, edzőt, szülőt, drukkert bizonytalanságban tartva?

A helyzet tarthatatlan. Az egyesület vezetése, átgondolva a klub helyzetét úgy döntött, nem kívánják tovább finanszírozni az egyesületet. Ez még 8-10 millió saját erőt igényelne évente, amely tekintettel a nehéz helyzetre, képtelenség. Lehetne persze tovább vinni a dolgokat ellenszélben, ki tudja meddig, míg ez a városvezetés regnál - de vajon van-e értelme? Horváth Zsolt úgy véli, átadják ők a területet, ha a nemzeti vagyonkezelő, amely tavaly felbontotta a vagyonkezelői szerződést arra való hivatkozással, hogy az éves vagyonkezelői díjat nem fizette be az egyesület, helyreállítja a korábbi állapotot, hiszen az egyesület minden évben ráfordítással, fejlesztésekkel fizette, amelyet az MNV Zrt. el is fogadott, és az első időszakban még dokumentált is.

A vezetés úgy döntött, nincs más választása, bíróságra viszi az ügyet. Az első tárgyalás februárban lesz. Hogy mi lesz az ingatlannal? Horváth Zsolt két feltételt említett az átadáshoz: fizessék ki az egyesületnek az elismerten elvégzett beruházások ellenértékét, és adjanak garanciát arra, hogy versenyzőik továbbra is ott sportolhatnak. - Semmi mást nem kérünk. Amint e két feltétel teljesül, azonnal átadjuk – mondta befejezésül az elnök, és hozzátette: - Hiszen szeretnénk, ha ezen a sporttelepen rendszeresen több ezer sportoló – felnőtt és gyerek, profi és amatőr – edzhetne rendszeresen, nyugodt, biztonságos, európai körülmények között, szakmailag megalapozottan. Úgy látszik, az év első három hónapja meghatározó lesz a Győri Dózsa életében. Könnyen lehet, hogy a klub felfelé ívelő pályára kerül, de az is, hogy fél év múlva eltűnik a süllyesztőben.