Az építész kész a változtatásra

"A bizonytalan gazdasági környezet és a jövő évi adózási kérdések nyitottsága miatt a győri önkormányzat egymaga felelősségteljesen jelenleg nem vállalhatja egy olyan létesítmény megépítését, amely miatt hosszú éveken keresztül nem lenne forrás semmilyen más fejlesztésre" - hivatkozással vonta vissza a multifunkcionális csarnok tervpályázatát a győri önkormányzat szeptember 28-án. A csarnoképítés egyelőre tehát elmarad, és bár az önkormányzat nem mond le végleg a Győr Aréna megépítéséről, de addig is gondolkoznak a már meglévő létesítmények valamelyikének bővítéséről, fejlesztéséről.

Két ilyen jöhet szóba Győrött, a 35 éve épült Magvassy sportcsarnok, amely 2001-ben lett felújítva a XIII. junior női kézilabda világbajnokságra, és a jövőre tízéves egyetemi csarnok. A 2002 októberében átadott létesítmény nem csupán sportesemények, hanem kulturális és szórakoztató rendezvények, kiállítások és konferenciák lebonyolítására is kiválóan alkalmas, amit bizonyított az eltelt évek alatt falai között lebonyolított számos színvonalas bál, sport-, kulturális és egyéb rendezvény.

Az önkormányzat döntését ismertetve Borkai Zsolt kijelentette, az nem lehetséges, hogy csak „2000-2500 főt befogadó csarnokkal rendelkezzünk, hanem egy ennél jóval nagyobbal” . A megyeszékhely azonban már jelenleg is rendelkezik egy 3000 nézőt befogadni képes csarnokkal az egyetem területén. Tény, hogy lehetne több nézőt befogadó is, csak annak idején ilyen nagyságrendűre írták ki a multifunkcionális csarnokra vonatkozó pályázatot, amit egyébként győri nyert a közel harminc pályázó közül.

Rosta Csaba építész, mint a pályázat nyertese, már a szerződés aláírásakor jelezte, hogy érdemes lenne a szabályozási terven változtatni, mert az a kontúr, amit a kiírás meghatározott, nagyon gúzsba köti a tervezést. Változtatásra azonban nem volt mód, mert a város nem akart időt veszteni a szabályozási terv módosításával. A tervezőnek így nem volt könnyű dolga, hiszen úgy kellett nemzetközi szintű csarnokot terveznie, hogy az több funkciónak is megfeleljen, miközben a csarnoknak az öltözőkkel, szociális és egyéb kiszolgáló helyiséggel együtt a megadott kontúron belül kellett maradnia.

Rosta Csaba és csapata az elvárásoknak megfelelőt tervezett. A csarnok egyformán megfelel a nemzetközi szintű sporteseményeknek, egyetemi és városi rendezvényeknek, nagy koncerteknek. Az optimális a különböző elvárásokhoz három csarnok lett volna. Ahhoz, hogy egyben megjelenhessen minden elvárás, számos kompromisszumot kellett kötni, és ezeket mindig az építésznek kell koordinálnia. Amit lehetett megtettünk – mondja Rosta Csaba –, sőt, igyekeztünk a jövőbe látni. Sikerült a koncepcióba becsempészni egy tartalékfejlesztési lehetőséget, ami a lelátók bővítésére ad módot. A csarnokban látható, hogy a lámpatartó vasak nagyon erősek. A karzatgerendák és a vasbeton oszlopsor úgy van megtervezve, hogy oda egy második lelátó szintet lehet beépíteni, mind a két oldalon. Ez durván kétszer 500, azaz 1000 plusz férőhelyet jelent.

Rosta Csaba már jelezte korábban is a városvezetés felé, hogy van lehetőség a nézőtér bővítésére, igaz ehhez járulékos bővítések is szükségesek, mint például öltözők, szociális helyiségek. Nagyobb előcsarnok is kell, hiszen a létszám jelentősen megnő. Az építész szerint, ha végre kiléphetnének abból a rettenetes beszorítottságból, ami jellemezte a tervezést, akkor semmi akadálya nem lenne a fejlesztésnek, hiszen oldalirányban tökéletesen lehetne bővíteni a meglévő csarnokot és ellátni azokkal a plusz funkcionális helyiségekkel, amelyekre szükség van. Ehhez persze a szabályozási tervet módosítani kellene. Talán erre most mód nyílna, kellő akarat esetében.

Az egyetemi csarnokra azért is érdemes lenne újra figyelmet szentelni, a mert működése alatti tíz évben sok mindent eredményesen és sikerrel kiszolgált. A csarnok biztonságos. Az esetleges menekítésre 16 ajtó van, így 3-6 perc alatt el lehet hagyni a csarnokot. Rosta Csaba úgy látja, hogy a 2000-ben kiírt pályázatban megfogalmazott céloknak a csarnok mind a mai napig megfelel. Hol kell fejleszteni? – teszi fel az aktuális kérdést, amit azonnal meg is válaszol: - A nézőszámban, amire van műszaki lehetőség. És miután van bővítési kapacitás a csarnokban, könnyű a megközelítése, van parkolási lehetőség, így célszerű lenne az egyetemi csarnok bővítése, hiszen műszakilag jóval nehezebb a Magvassyt alkalmassá tenni egy akár három-négyezres befogadóképességű csarnokká. Persze, minden lehetséges – teszi hozzá az építész – mindenre van műszaki megoldás.

A labda tehát fel van adva a városvezetésnek. Megoldás lehet persze, a 2017-es ifjúsági olimpia is, amit ha a város elnyer – ahogyan azt Borkai Zsolt reméli – akkor nemcsak újak épülhetnek majd, hanem megújulhatnak a már meglévő sportlétesítmények is, mint például a Magvassy Mihály Sportcsarnok, és az egyetemi csarnok. Egy biztos, ifjúsági olimpiával, vagy anélkül, az egyetemi csarnok műszakilag alkalmas a bővítésre.